Bella

Stresszinkontinencia tüsszentés, köhögés, nevetés vagy fizikai terhelés során. Okok, fokozatok és kezelés

 

A vizeletinkontinencia olyan állapot, amely a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat (statisztikailag minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi érintett*). A higiéniai termékekkel kapcsolatos tapasztalataik miatt a nők gyakran a menstruáció során már jól bevált és hatékonynak bizonyult betétekhez nyúlnak. Sajnos ezek a termékek még enyhe vizeletinkontinencia esetén sem képesek megfelelő kényelmet és száraz érzést biztosítani. Ebben a cikkben az egészségügyi betétek és az urológiai betétek közötti különbségekre összpontosítunk.

Stresszinkontinencia — mi ez és mikor kell segítséget kérni?

A stresszinkontinencia a vizeletinkontinencia három típusa közül az egyik, a késztetéses inkontinencia és a túlfolyásos inkontinencia mellett. A férfi vagy női vizeletürítési probléma (mindkét nemnél előfordul a betegség) a nyomás növekedése következtében a húgyhólyagból történő akaratlan vizeletszivárgás útján nyilvánul meg. A stresszinkontinencia jellemző tünetei a következők:

  • nincs sürgető vizelési inger
  • nincs megnövekedett nappali vagy éjszakai vizelési szükséglet
  • az inkontinencia fizikai terhelés során jelentkezik
  • vizeletvesztés köhögés során lép fel
  • vizeletvesztés tüsszentés során következik be
  • vizeletvisszatartási problémák nevetés során is lehetnek

A stresszinkontinencia három fokozatát különböztetjük meg, a legenyhébb az első fokozat, azaz a vizeletvesztés köhögés, nevetés vagy más, a hasüregben fellépő jelentős nyomásnövekedéssel járó helyzetben. Az, hogy a vizeletvesztés csak alkalmanként fordul elő, nem jelenti azt, hogy a problémát el lehet hanyagolni. A fent említett tünetek észlelése okán orvosi konzultációra van szükség, legyen az a háziorvos, urológus vagy nőgyógyász. Ellenkező esetben a tünetek súlyosbodnak és egyre nagyobb kényelmetlenséget okoznak, és fennáll a veszélye a szövődmények kialakulásának.

A stresszinkontinencia okai

A stresszinkontinencia fő okának a húgycső zárásáért felelős mechanizmusok károsodását tekintik. Kétféle károsodást különböztetnek meg, amelyek egyidejűleg is előfordulhatnak. Az első a húgyhólyagnyaki fokozott mozgékonyság, amelyet a kismedencefenék elégtelen alátámasztása okoz. Ez a hasüregi nyomás átvitelének zavarához, és ennek következtében akaratlan vizeletszivárgáshoz vezet. Ezt nevezik anatómiai stresszinkontinenciának. A károsodás második típusa a húgycsőzáróizom mechanizmusának elégtelensége, például műtét során bekövetkezett károsodás.

Mindkét ok összefüggésbe hozható a medencefenék izmainak gyengülésével és a fasciális-izomrendszer változásaival, amelyeket nőknél leggyakrabban természetes szülések, hormonális zavarok (például ösztrogénhiány a menopauza alatt), közvetlen sérülések vagy műtétek okoznak, míg férfiaknál a radikális prosztatektómia, azaz a fejlett prosztatarák kezelésének módszere.

A legnagyobb kockázati tényezők a következők:

  • természetes szülések
  • szülés a 42. terhességi hét után
  • elhízás
  • dohányzás
  • székrekedés
  • nehéz fizikai munka
  • köhögéssel járó krónikus betegségek
  • Ehlers-Danlos-szindróma (fokozott ízületi lazaság)
  • oxitocinnal indukált szülés
  • a prosztata adenoma műtéti eltávolítása
  • radikális prosztatektómia

Az orvoslátogatásra való felkészülés során érdemes tehát odafigyelni a fenti tényezőkre. Ezek megkönnyíthetik a szakember számára a diagnózis felállítását.

A stresszinkontinencia fokozatai

A stresszinkontenciát a vizelet akaratlan elvesztése jellemzi olyan helyzetekben, amikor a hasüregben megnövekszik a nyomás, például fizikai gyakorlatok, köhögés vagy tüsszentés során. Jelenleg a stresszinkontinencia három fokozatát fogadják el a probléma súlyosságától függően:

  • I. fokozat: kis mennyiségű vizelet elvesztése kizárólag a hasüregben bekövetkező jelentős nyomásnövekedés esetén, például köhögés vagy nevetés kitörésekor. A tüsszentés közbeni stresszinkontinencia az egyik első tünet.
  • II. fokozat: a vizelet ellenőrizetlen szivárgása, amelyet közepes erőfeszítés és mérsékelt hasüregi nyomásnövekedés okoz (vizeletvesztés futás, ugrás, emelés közben).
  • III. fokozat: vizeletszivárgás minimális erőfeszítésnél és csekély hasüregi nyomásnövekedésnél, például fekvő helyzetből ülő helyzetbe váltáskor.

Azoknak a helyzeteknek a megfigyelése, amikor vizeletszivárgás történik, segíthet a diagnosztizálásban, és lehetővé teszi a gyors reagálást – mielőtt az egészségi állapot romlana.

Hogyan diagnosztizálják a stresszinkontinenciát? Melyik orvos segíthet?

Érdemes jól felkészülni az orvoslátogatásra, aki biztosan részletesen kérdez a vizelet mennyiségét, az epizódok körülményeit vagy a bevitt folyadék mennyiségét illetően. A kórelőzmény kitér a korábbi betegségekre és az életmódra is. Ezt követik a tárgyilagos vizsgálatok (has, gát és medence vizsgálata) és a stressz teszt, általában köhögési teszt, amely lehetővé teszi az esetleges szivárgás intenzitásának megfigyelését, valamint – nőknél – a hüvelyfalak mozgékonyságát. Nőknél alapvető a nőgyógyászati vizsgálat is, ezért a legtöbb beteget ehhez a szakorvoshoz irányítják. A további elvégzendő vizsgálatok a következők:

  • általános vizeletvizsgálatok
  • vizelettenyésztés
  • húgyúti ultrahang

A stresszinkontinencia jellemző tünetei lehetővé teszik a gyors diagnózist, de az orvosnak arra is összpontosítania kell, hogy megértse a betegség pontos okát (milyen típusú károsodás okozza). Ez fontos későbbi műtéti kezelés kiválasztásában, természetesen, csak ha szükség van rá. Gyakori vizsgálato a stresszinkontinencia tünetei esetén az urodinamikai vizsgálat. Ez lehetővé teszi a hólyag és a húgycső működésének átfogó értékelését. A húgycsőbe és a végbélbe helyezett katéter segítségével rögzíthető a hólyagban és a hasüregben lévő nyomás változása. Az urodinamikai vizsgálatok közé tartozik a profilometria, amely lehetővé teszi a nyugalmi nyomás meghatározását, és ebből következően a húgycső záróizom mechanizmusának esetleges károsodásait. Abban az esetben, ha úgynevezett komplex stresszinkontinencia gyanúja merül fel, elvégezhető az uretrocisztoszkópia is – egy endoszkópos vizsgálat, amely lehetővé teszi az alsó húgyutak makroszkopikus értékelését. Komplex SUI akkor fordul elő, ha a beteg:

  • korábban urológiai/urogynekológiai műtéten esett át
  • neurológiai tünetei vannak
  • (nőknél) a kismedence statikai zavaraiban szenved; további terhességeket tervez

Az inkontinencia gyakran társul más betegségekkel. Ezért más tünetektől vagy kórtörténettől függően más-más diagnosztikai vizsgálatok is lehetségesek.

Hogyan lehet megelőzni a stresszinkontinenciát?

A stressz inkontinencia megelőzése a következőkből áll:

  • az alkoholfogyasztás korlátozása vagy akár teljes elhagyása
  • a túlzott fizikai terhelés elkerülése
  • a megfelelő testsúly fenntartása
  • a dohányzás abbahagyása
  • a székrekedés leküzdése megfelelő, kiegyensúlyozott étrenddel

Nagyon fontos továbbá azon rendszeres gyakorlatok végzése, amelyek erősítik a medencefenék izmait (más néven Kegel-gyakorlatok) – arról, hogy mik is a Kegel-izmok és hogyan kell gyakorolni a vizelet hólyagban tartásáért és a záróizmok szabályozásáért felelős izmokat, egy másik cikkben írunk.

Stresszinkontinencia – kezelési módok

A stresszinkontinencia kezelési módszerei három kategóriába sorolhatók: konzervatív, gyógyszeres és műtéti.

Konzervatív kezelés

Ez a stresszinkontinencia alapvető kezelési módszere. A konzervatív kezelés elsősorban az életmód megváltoztatásából és az úgynevezett Kegel-izmok gyakorlásából áll.

A medencefenék izmainak fizioterápiáját, amely a gyógytornász által javasolt gyakorlatok alkalmazásából áll, legalább három hónapig kell folytatni a kívánt hatás eléréséhez. Ez megelőző megoldás is, ezért a Kegel-gyakorlatok végzése ajánlott várandósság alatt és szülés után is a nőknek, valamint menopauzális korban lévőknek is. Kezdetben a fizioterápiát szakember felügyelete mellett kell végezni, de az edzés otthon is végezhető, a mindennapi tevékenységek során.

A fizioterápia még jobb eredményeket hozhat elektrostimulációval kombinálva. Az elhízott érintetteknél, különösen a hasi elhízásban szenvedőknél, a testsúly csökkentése is szükséges. Már az 5%-os változás is csökkenti a stresszinkontinencia tüneteit. Ezenkívül ajánlott a vizelethajtó italok, az alkohol és a dohányzás elhagyása is.

Gyógyszeres kezelés

A farmakoterápia nem a leghatékonyabb módja a stresszinkontinencia kezelésének. A tünetek enyhítésére Duloxetin-t alkalmaznak, amely növeli a húgycső külső záróizomjának tónusát. A terápia azonban csak a gyógyszer szedése alatt működik, amihez nemkívánatos hatások is társulnak, mint például émelygés, alvászavarok vagy súlygyarapodás. A menopauza alatt lévő nők a konzervatív kezelés mellett hormonpótló terápián is részt vehetnek. Az ösztrogén adagolásának azonban alacsony a hatékonysága, bár befolyásolja a húgyhólyagnyaki regenerálódást és a húgycső alsó szakaszi regenerálódását. A gyógyszeres kezelés nem a stresszinkontinencia leggyakoribb terápiás típusa. Abban az esetben, ha a konzervatív módszerek kudarcot vallanak, és a probléma súlyosbodik, az orvos műtéti beavatkozásra is utalhatja a beteget.

Műtéti kezelés

A sebészeti beavatkozást elsősorban a kórtörténet és a stresszinkontinencia típusa (anatómiai vagy záróizom) alapján választják meg. Egyes műtétek hatékonysága nagyon magas a beavatkozás után, de az inkontinencia visszatérhet. A leghatékonyabbnak tartott TVT, sling, mesterséges záróizom és Burch-műtét módszerek esetében a teljes gyógyulás esélye (visszaesés nélkül) körülbelül 85%. Mire vonatkoznak ezek a módszerek?

  • A sling módszer (hurokműtét) laparoszkópos technikával végezve, az egyik univerzális és hatékony megoldás. Mind anatómiai, mind záróizom típusú stresszinkontinencia esetén végrehajtható. 85% - 95%-os gyógyulási esélyt ad az inkontinenciára. A beavatkozás lehetővé teszi a húgyhólyagnyaki megtámasztást és a húgycsőnek a megtámasztását. Lényege, hogy egy 1-2 cm széles szalagot vezetnek be a húgyhólyagnyak alá. Ez lehet szintetikus vagy természetes, gyakran a saját izomfaszciából. Bár a műtét nagyon hatékony, magas a szövődmények aránya is.
  • A TVT módszer a sling módszer modern felhasználása szintetikus anyagból, propilén hálószalagból. A húgycső középső szakaszára helyezik. Kevés szövődmény jellemzi és nagy a gyógyulási esély (85%, 5 év után).
  • A Burch-féle műtétet anatómiai stresszinkontinencia esetén alkalmazzák. Lehetővé teszi a húgycső és a húgyhólyagnyak stabilizálását a hüvelyboltozat szöveteinek felfüggesztésével a szeméremcsont felett található iliopectinealis szalagokhoz. A műtétet laparoszkóposan is végzik. 90% eséllyel korai gyógyulást és körülbelül 85% eséllyel 5 év utáni gyógyulást eredményez.
  • A mesterséges záróizom olyan módszer, amelyet mind nőkön, mind férfiakon alkalmaznak a záróizom típusú stresszinkontinencia esetén. Nagyon hatékony, de költsége. A záróizom egy, a húgycsőre helyezett mandzsettából, valamint a herezacskóba vagy a nagy szeméremajkaba beültetett tartályból és pumpából áll. Ez teszi lehetővé a vizeletürítést. Ezt a módszert elsősorban a radikális prosztatektómia utáni betegeknek ajánlják. A rendszer élettartama körülbelül 10 év – ezután újabb műtét és a záróizom elemeinek cseréje szükséges.

A műtéti beavatkozás az utolsó lehetőség, de sok esetben elengedhetetlen. Az orvosi konzultáció során mindenképpen érdemes rákérdezni az összes lehetséges és pesrez a leghatékonyabb kezelési módszerre.


Akaratlan vizeletszivárgás – hogyan kezelhető átmenetileg?

A stresszinkontenciában szenvedők tüsszentés, köhögés vagy fizikai terhelés során jól tudják, milyen kínos ez a zavar. Még kis mennyiségű vizelet ürítése esetén is a nedvesség és a kellemetlen intim szaggal járó kényelmetlenség elveheti az életörömöt, ritkítja a társasági találkozókat, vagy zavarba ejtő lehet a munkahelyen is. Az akaratlan vizeletszivárgás során a kényelem biztosításának hatékony módja az nedvszívó termékek használata, amelyek elnyelik a nedvességet, semlegesítik az ammónia szagát és védenek a bőrirritációtól.

Tüsszentés vagy köhögés során fellépő stresszinkontencia esetén az urológiai betétek biztosítanak diszkrét védelmet. A nagyobb nedvszívó kapacitású betétek és a nedvszívó alsóneműk szintén megbízható védőeszközök. Középsúlyos, súlyos mértékű akaratlan vizeletvesztés esetén a legnagyobb nedvszívó képességű termékek, az anatómiai betétek és a nadrágpelenka használata indokolt.

A nevetés és köhögés közbeni stresszinkontinencia egy komoly betegség kezdete lehet. Ezért nem szabad elhanyagolni, az időben történő reakció növeli a teljes gyógyulás esélyét.

Gyakran ismételt kérdések

Melyek a stresszinkontinencia kezelési módszerei?

A stresszinkontinencia három kezelési módját különböztetjük meg: konzervatív, gyógyszeres és műtéti.A konzervatív kezelés az életmód megváltoztatásából és a fizioterápia, beleértve a Kegel-gyakorlatok, bevezetéséből áll. A gyógyszeres kezelés olyan gyógyszerek alkalmazásán alapul, amelyek javítják a húgycső záróizmának működését, míg ha a beteg állapota romlik az orvos utasításainak betartása ellenére, műtéti kezelést alkalmaznak.

Mik lehetnek a stresszinkontinencia okai?

A stresszinkontinencia oka a medencefenék izmainak gyengülése. Ezt a betegséget elősegítik: a heves köhögéssel járó betegségek, a több szülés és a menopauza (nőknél), az elhízás, a dohányzás, a krónikus székrekedés, a nőgyógyászati műtétek, valamint a prosztata megbetegedései (férfiaknál) is.

Hogyan lehet megelőzni a stresszinkontinenciát?

A stresszinkontinencia megelőzése elsősorban az életmód megváltoztatásából áll – az alkoholfogyasztás korlátozásából és a megfelelő, kiegyensúlyozott étrend bevezetéséből, amely támogatja a megfelelő testsúly fenntartását. A stresszinkontinencia megelőzése a medencefenék izmait erősítő gyakorlatokon is alapul (más néven Kegel-gyakorlatok).

FIGYELEM! A cikket tájékoztató céllal tettük közzé. Az abban foglalt információk nem helyettesítik az orvos által nyújtott egyéni tanácsadást. Mielőtt alkalmazná a weboldalon található tanácsokat, konzultáljon orvosával.

 

Tegyen fel kérdést vagy írjon megjegyzést

Tegyen fel kérdést vagy megjegyzést a cikk szerzőjének