Bella

Hypoxia és hypoxaemia. Hogyan csökkenthető a kockázat?

 

Hogyan lehet felismerni a hypoxiát? Megelőzhető a hypoxia?

Olvasási idő: 6 perc

Mi a hypoxia?

A hypoxia vagy oxigénhiányos állapot a szervezet kóros állapota, amikor a test (általános hypoxia) vagy annak egy része (szöveti hypoxia) meg van fosztva a megfelelő oxigénellátástól.
Hypoxia és hypoxaemia - ezeket a kifejezéseket néha felcserélve használják, holott két különböző jelenséget takarnak. A hipoxaemia a vér alacsony oxigénszintjét (az artériás vér csökkent oxigénellátottsága) jelenti.

Telítettség - meghatározás, szintek, mérési módszer

A szaturáció (a vér oxigéntelítettsége) egy orvosi kifejezés, amely a COVID-19 világjárvány idején vált népszerűvé. Az alacsony szaturáció valóban jellemző a légzőszervi betegségben szenvedőkre, beleértve azokat is, amelyek a koronavírus-fertőzés szövődményei.

Mit jelent a normális szaturáció? Ez egy 95 és 100% közötti telítettségi mérés. Az ilyen eredmény normálisnak tekinthető (kivéve a 75 év feletti személyek és a dohányosok esetében, akiknél a telítettségi vizsgálat eredménye alacsonyabb lehet). Ha azonban a mérési érték 95%-nál kisebb, az alacsony oxigénszaturációnak számít.

Mi a szaturáció kritikus értéke? Ha a telítettség eléri a 70%-nál kisebb értéket, akkor életveszélyesnek mondható. A vér ilyen alacsony oxigénellátottsági szintje ugyanis az idegrendszer és a szív- és érrendszer súlyos károsodásához, következésképpen a beteg halálához vezethet.

Hogyan ellenőrizhető a vér oxigéntelítettségi szintje? A telítettség meghatározására speciális eszközöket, úgynevezett pulzoximétereket használnak. Ezek a transzmissziós spektrofotometria elvén működnek - mivel az oxigéndús és oxigénmentes hemoglobinnak eltérő az abszorpciós képessége a vörös és az infravörös fény számára, az eredmények alapján kiszámítható a vérsejtek oxigéntartalma, és ha a beteg szaturációja alacsony vagy életveszélyes, akkor időben lehet reagálni és segíteni a betegen.

Telítettségi szintek

A telítettség csökkenése különösen veszélyes a tüdőbetegségben szenvedő betegeknél. Az alacsony szaturációhoz hozzájáruló állapotok közé tartozik a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), a tüdőembólia és a tüdőgyulladás (beleértve a COVID-19 fertőzés következtében kialakuló tüdőgyulladást). Ebben a betegcsoportban különösen fontos a rendszeres egészségügyi ellenőrzés.

A hipoxaemia tünetei és hatásai

A vér és a test sejtjeinek megfelelő oxigénszintje elengedhetetlen a szervek megfelelő működéséhez. Így a hipoxaemia (oxigénhiány) veszélyes lehet az egészségre és az életre egyaránt. A hipoxaemia leggyakoribb jele a centrális cianózis, azaz a bőr, valamint a nyelv és a száj nyálkahártyájának kékes elszíneződése. Nagyon jellemzők a kékes körmök is.

A hipoxaemiára utaló tünetek a következők:

  • fejfájás
  • túlzott álmosság
  • általános gyengeség
  • felgyorsult légzés
  • felgyorsult szívverés
  • légszomj
  • tudatzavar
  • látászavarok
  • szédülés
  • rossz közérzet

A COVID-19 vírussal fertőzöttek esetében a helyzet némileg más. Sokuknál a vér elégtelen oxigénszaturációjának felismerésének egyetlen módja a szaturáció pulzoximéterrel történő vizsgálata.

A hipoxaemia súlyos elváltozásokhoz vezethet a szervekben - az egyik lehetséges következmény a keringési elégtelenség. Az idegrendszer, különösen az agy, szintén nagyon érzékeny rá. Ha a hipoxaemia krónikus, veszélyes károkat okozhat ebben a szervben, és memóriazavarokhoz vezethet, vagy akár személyiségzavarokat is okozhat. Következményei közé tartozik a légzési elégtelenség és a veseelégtelenség.

Hogyan lehet növelni az oxigén mennyiségét a vérben? 

A hipoxia és okainak diagnózisa alapos kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A diagnózis szempontjából szintén fontosak a következők:

  • spirometria (a tüdő térfogatának és kapacitásának mérése),
  • morfológia és biokémia (alapvérvizsgálat és biokémiai vérvizsgálat)
  • vértenyésztés fertőzésre (pl. a tüdőgyulladásért felelős baktériumok azonosítására)
  • képalkotó vizsgálatok: mellkasröntgen, mellkas-CT, az alsó végtagok vénáinak Doppler-ultrahangja, a tüdő perfúziós szcintigráfiája, angiográfia vagy arteriográfia

Hogyan lehet növelni az oxigén mennyiségét a vérben? A hipoxia kezelése kauzális, így ha az ok a tüdőgyulladás, a beteg antibiotikumokat kap, ha a tüdőembólia felelős a hipoxiáért, antikoagulánsokat írnak elő. Mit lehet még tenni? Hogyan növelhető a szövetek telítettségi és oxigénellátottsági szintje? Erre a célra ad hoc módszert is alkalmaznak oxigénterápia formájában (100%-os oxigén adása megfelelő dózisban).

Hogyan csökkenthető a hypoxia kockázata?

Számos veszélyes szövődménnyel jár. A kezelés elmaradása vagy a kezelés túl késői bevezetése többszörös szervi elégtelenséghez és a beteg későbbi halálához vezethet. Hogyan lehet ezt megelőzni? A hypoxia kockázatának kitett személynek (pl. akut tüdőgyulladás vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén) rendszeresen mérnie kell a szaturációt pulzoximéterrel. Ha a pulzoximéteres vizsgálat aggasztó eredményt ad, azonnal orvoshoz kell fordulni. A 90-92% alatti szaturáció általában oxigénterápia indikációja, míg a súlyos hypoxia mechanikus tüdőlélegeztetést tehet szükségessé. Ha az orvos szükségesnek ítéli, a beteg intravénás szteroidokat is kap. A COVID-fertőzött betegeknél a hypoxia kezelésében például a hidrokortizon hasznos.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a hipoxia?

A hypoxia a szövetek oxigénhiánya a szervezet szükségleteihez képest. Kockázata különösen nagy a tüdőbetegségben szenvedőknél. A kifejezés nem tévesztendő össze a hypoxaemiával, amely a vér alacsony oxigénszintjére utal (az artériás vér csökkent oxigénellátottsága). 

Mi a normális szaturáció?

A normális szaturáció 95 és 100% között van, míg ha a mérési érték 95% alatt van, alacsony szaturációról beszélünk. A 85% alatti szaturáció esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ha a telítettség 70% alá csökken, a vér ilyen alacsony oxigénszintje az idegrendszer és a szív- és érrendszer súlyos károsodásához vezethet, következésképpen életveszélyes lehet.

Mik az alacsony telítettség okai?

A légzőrendszerrel kapcsolatos alacsony szaturáció lehetséges okai: asztma, légúti fertőzések (pl. COVID-19), pneumothorax, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőembólia. Ezzel szemben a légzőrendszerrel nem összefüggő állapotok, amelyek szintén hozzájárulhatnak az alacsony szaturációhoz: vérszegénység (anaemia), valamint bizonyos szívbetegségek és e szerv veleszületett rendellenességei.

Hogyan lehet növelni az oxigén mennyiségét a vérben?

A hypoxia rövid távú kezelésében az oxigénterápiát, azaz a 100%-os oxigén beadását alkalmazzák egy speciális készülék segítségével. Az oxigén beadásának módjáról, valamint az adott esetnek megfelelő adagolásról az orvos dönt. Emellett kauzális kezelést is végeznek (pl. antibiotikum-terápia tüdőgyulladás esetén, hörgőtágítók rendszeres szedése krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén).

Átmeneti szaturációcsökkenés - életveszélyes? Mitől következik be?

A szaturáció átmeneti csökkenése, azaz a vér oxigéntelítettségének csökkenése (95% alá) nem feltétlenül veszélyes az egészségre, de jelentősége az okától, súlyosságától és időtartamától függ. A legtöbb esetben a szaturáció átmeneti csökkenése olyan triviális okokra vezethető vissza, mint a testhelyzet megváltozása, átmeneti alvási apnoe (ismételt légzésleállással jelentkező alvászavar), vagy rövid ideig tartó hypoxia (pl. testmozgás közben). Az ilyen csökkenés általában gyorsan kiegyenlítődik. Ha azonban a telítettség 90% alá csökken vagy krónikusan alacsony, az veszélyes lehet, mivel az oxigén létfontosságú a szervek, különösen az agy és a szív működéséhez. Ilyen esetekben a hypoxia szövet- és szervkárosodáshoz vezethet. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni.
Leggyakoribb okok:
  • átmeneti légúti görcs (pl. asztma esetén)
  • alvási apnoe
  • hirtelen légzésváltozások, pl. hiperventilláció vagy hipoventilláció
  • keringési problémák
  • átmeneti probléma a tüdő gázcseréjében, pl. fertőzés vagy elzáródás miatt

Oxigén beadása - mellékhatások

Az oxigén beadása mellékhatásokat okozhat, különösen, ha hosszú ideig vagy túlzott mennyiségben alkalmazzák. Az egyik fő kockázat az oxigénmérgezés, amely akkor fordulhat elő, ha a szervezet hosszabb ideig túl magas oxigénkoncentrációnak van kitéve. A tünetek közé tartozhat a tüdő károsodása (pl. a tüdő gyulladása vagy duzzanata), ami légzési problémákhoz vezethet. A magas koncentrációjú oxigén tartós beadása károsíthatja az idegrendszert is, ami szédülés, görcsök vagy látászavarok formájában jelentkezhet. Egy másik lehetséges mellékhatás a hiperkapnia, azaz a vér szén-dioxid-szintjének emelkedése, amely krónikus tüdőbetegségben szenvedő betegeknél fordulhat elő, amikor a túl sok oxigén megzavarja a légzést szabályozó természetes mechanizmusokat. Más hatások közé tartozik a légutak kiszáradása és irritációja, amelyet a megfelelő párásítás nélküli tartós oxigénhasználat okoz. Ezért az oxigénterápiát mindig orvosi személyzetnek kell felügyelnie a szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében.

MEGJEGYZÉS: Ez a cikk tájékoztató jellegű. A benne foglalt információk nem helyettesítik az orvosától kapott egyéni orvosi tanácsot. A weboldalon található orvosi tanácsok követése előtt konzultáljon orvosával.

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

 

Tegyen fel kérdést vagy írjon megjegyzést

Tegyen fel kérdést vagy megjegyzést a cikk szerzőjének