Nyomókötés - mikor kell használni? Miben különbözik az érszorítótól?

Mi a különbség a nyomókötés és az érszorító között ? Hogyan és mikor kell alkalmazni az érszorítót, és mely helyzetek jelentenek indikációt a használatára?

Olvasási idő: 5 perc

Mikor használunk nyomókötést?

A vérző sebekre nyomókötést alkalmaznak a vérzés elállítása érdekében. A nyomókötés nyomást gyakorol a sebre, ami a végtag megemelésével együtt lezárja az ereket és csökkenti a vérzést.

A nyomókötések típusai

A nyomókötések a gyártási anyag tekintetében is különböznek. A legegyszerűbb kötszerek steril gézből készülnek, míg készülhetnek nem szőtt polipropilénből vagy viszkózból is. Eközben az érszorítókötés, általában nyújtható, rugalmas anyagból, pl. neoprénből vagy lycrából készül.

Hogyan kell alkalmazni a nyomókötést?

Steril gézből nyomókötést alkalmazunk. Ehhez helyezzen egy vastag réteg steril gézt a sebre, ezután ezt szorosan körbe kell tekerni kötszerrel, rugalmas kötéssel. A kötésnek szorosan kell tapadnia a sebre, de nem olyan szorosan, hogy akadályozza a vérkeringést. Ha a vérzés eláll, a nyomókötés helyesen lett felhelyezve.

FONTOS: Amíg a mentőszolgálat kiérkezésére várunk, helyezzük a sérültet nyugodt és biztonságos helyre, és ha lehetséges, takarjuk le egy meleg ruhával. Ha a vérzés erős, szállítsa a sérültet kórházba, ügyelve arra, hogy végig fekvő helyzetben maradjon.

Mire ügyeljünk nyomókötés felhelyezésekor?

• Viseljen védőkesztyűt a kötés felhelyezésekor.
• A mentési művelet a sebek felkutatásával és láthatóvá tételével (ruházat eltávolítása) kezdődik.
• Ne használjon a kötszerhez olyan anyagokat, amelyek vérrel érintkezve lebomlanak (pl. vatta vagy lignin).
• A vérző végtagot kötözés közben emelje fel.
• Ha a kötés szivárog, helyezzen rá egy másik réteg gézt.
• Ne távolítsa el a közvetlenül a sebre fekvő kötszerréteget, mivel ez a seb károsodását okozhatja.
• Ha a sérült a vérkeringés elakadásának jeleit mutatja, a kötést vissza kell helyezni.
• Ha a vérzés súlyos, érszorítót kell alkalmazni.
• Ha nem áll rendelkezésre rugalmas kötés, bármilyen más, megfelelő alakú, tiszta tárgy használható érszorítónak.

Nyomókötés és érszorító

Mi a különbség? A nyomókötés a sebre helyezett gézből áll, amelyet egy feltekert kötéssel összeszorítanak. Eközben az érszorító lehetővé teszi, hogy az artériát a csonthoz nyomják, és teljesen lezárják annak lumenét és a véráramlást. A nyomókötés célja a vérzés csökkentése egy adott területen, míg az érszorító célja az artériás véráramlás leállítása az egész végtagban.

Hogyan kell feltenni az érszorítót?

Az érszorítót végső megoldásként használják, ha a nyomókötés hatástalan. Az orvostechnikai eszköz a súlyos vérzés elállítására szolgál kivételes, életveszélyes helyzetekben, pl. amputáció, zúzódás, kiterjedt sérülések vagy tömeges közlekedési balesetet követő sérültek biztosításakor.

Hogyan kell alkalmazni az érszorítót? A végtag vérkeringésének teljes elzárása csak akkor lehetséges, ha az érszorítót a kar vagy a combcsont szintjén helyezik fel. A kötés alá a kötés felhelyezése előtt egy párnát, például egy törülközőt kell helyezni, majd a végtagot be lehet tekerni a kötéssel.

A kötést a seb fölé kell helyezni, körülbelül 5 centiméter távolságban. Az érszorító okozta nyomás összenyomja a seb feletti ereket, és így leállítja a vérkeringést. Ha a végtag kezd elhalványulni és a vérzés eláll, ez azt jelenti, hogy az érszorítót helyesen alkalmazták. Az érszorítónak nem szabad 60-90 percnél tovább nyomást gyakorolnia a végtagra, mivel ezután a szövetek hipoxikussá és károsodottá válhatnak, vagy akár el is pusztulhatnak. Ilyen helyzetben szükség lehet a végtag amputációjára, ezért az érszorítás idejét mindig fel kell jegyezni.

FONTOS: Az érszorítást nem szabad feloldani, amíg a mentőszolgálat meg nem érkezik a baleset helyszínére. A szívpanaszok kialakulásának lehetősége miatt az érszorítót csak orvos jelenlétében szabad eltávolítani.

MEGJEGYZÉS: Ez a cikk tájékoztató jellegű. A benne foglalt információk nem helyettesítik az orvosától kapott egyéni orvosi tanácsot. A weboldalon található orvosi tanácsok követése előtt konzultáljon orvosával. 

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!