Vizelet-visszatartási zavar — tünetek, okok, kezelés
A vizelet-visszatartási zavar olyan állapot, amely statisztikailag a teljes lakosság mintegy 6%-át érinti. Az inkontinencia a szociális betegségek közé sorolható, azaz krónikus, elterjedt, és megnehezíti az alapvető életfeladatok ellátását. Azonban a vizeletcsepegés továbbra is intim probléma, amelyről sok beteg szégyenérzetből és tehetetlenségből fél beszélni. Ez a betegség elmélyüléséhez, és ennek következtében a hatékony kezelés megnehezítéséhez vezet. Ebben a szövegben megpróbáljuk bemutatni a vizelet-inkontinencia összes okát, a betegség típusait, valamint a kezelési módszereket. Rámutatunk továbbá a nedvesség és a vizeletcsepegéssel járó kellemetlen szag hatékony kezelési módjaira.
A vizelet-visszatartási zavar tünetei
Mielőtt rátérnénk arra, hogyan jelentkezik a vizelet visszatartásának problémája, érdemes megválaszolni azt a kérdést, hogy mit jelent a vizelet-visszatartási zavar (más néven inkontinencia) kifejezés. Mi ez? Ezt nevezik annak a meglehetősen elterjedt, nőket és férfiakat egyaránt érintő állapotnak, amely a vizelet kontrollálatlan és akaratlan szivárgásában nyilvánul meg, különböző helyzetekben, nappal vagy éjszaka.
Hogyan ismerhető fel a vizelet-visszatartási zavar? Mindkét nemnél közös tünetek a következők:
- gyakori vizelési kényszer
- hirtelen és sürgős vizelési inger
- alkalmankénti vizeletvesztés, pl. köhögés vagy fizikai megterhelés közben
- vizeletcsepegés vizelés után
Férfiaknál a vizelet-visszatartási zavar tünete lehet a gyakori, cseppenkénti, többszöri vizelés, valamint az a szükséglet, hogy még akkor is fel kell keresni a mellékhelyiséget, ha a hólyag nincs teljesen tele. Ami a női vizelet-visszatartási zavart illeti, a jellemző tünetek közé tartozik továbbá: hasi fájdalom vizelés közben és diszkomfort érzés a gát területén.
Az inkontinenciára nemcsak akkor érdemes gondolni, ha a vizeletcsepegés a húgycsőből vizelés után figyelhető meg. Már a köhögés, tüsszentés vagy megerőltetés közbeni kismértékű vizeletcsepegés is a vizelet-visszatartási zavar kezdeti problémájának jele lehet. Érdemes figyelni minden tünetre, és orvoshoz fordulni a pontos diagnózis felállítása érdekében. Különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy a vizelet-visszatartási zavar gyakran számos betegség tünete, nem csak a húgyúti rendszerrel összefüggőeké.
A vizelet-visszatartási zavar típusai
A vizelet-visszatartási zavar típusait a konkrét tünetek alapján különböztethetjük meg, amelyeket érdemes megfigyelni minden vizelet-visszatartási epizód során. Ennek köszönhetően a későbbi diagnózis sokkal egyszerűbb lehet az orvos számára.
A vizelet-visszatartási zavar osztályozásának 2 módja létezik: a vizelet mennyisége és a probléma előrehaladottsági stádiuma szempontjából.
Íme a vizelet-visszatartási zavar 5 fokozata, figyelembe véve az akaratlanul kiürített vizelet mennyiségét 4 óra alatt:
- Csepegéses (legfeljebb 50 ml – leggyakrabban néhány vizeletcsepp elvesztéseként jelentkezik a nap folyamán)
- Enyhe (50-100 ml – a vizeletszivárgás nagyobb, gyakran emelés, nevetés vagy tüsszentés közben fordul elő)
- Középsúlyos (100-200 ml – a vizelet már a mindennapi tevékenységek során is szivárog, például székből való felállás vagy futás közben)
- Súlyos (200-300 ml – a vizeletszivárgás akár állás közben is bekövetkezhet. Ez bőséges mennyiség, összehasonlítható azzal, amit általában a mellékhelyiségben ürítünk)
- Nagyon súlyos (300 ml felett – a fiziológiás funkciók feletti uralom teljes elvesztésével jár)
Stresszinkontinencia (Terheléses vizelet-visszatartási zavar)
Ez a fajta inkontinencia a hasüregi nyomás fokozódásával jár, amelyet fizikai terhelés, köhögés, nevetés vagy tüsszentés vált ki. Ami fontos, a vizeletvesztés során nem érezhető sürgető vizelési inger, ami a húgycső zárómechanizmusának rendellenes működéséből adódik. A stressz-inkontinencia három fokozatra oszlik, amelyek a probléma előrehaladottságát jelzik:
- I. fokozat – a szivárgás álló helyzetben jelentkezik, például nevetés vagy tüsszentés közben.
- II. fokozat – a vizeletvesztés közepes fizikai megterhelésnél is előfordul, például futás vagy emelés közben.
- III. fokozat – már a minimális hasüregi nyomásnövekedés, pozíciótól függetlenül, is képes vizeletvesztést kiváltani.
A női stresszinkontinencia sokkal gyakoribb, mint a férfiaknál, különösen az átesett természetes szülések miatt. Ez a medencefenék izmainak jelentős meggyengülésével vagy akár szakadásával is összefügghet a terhesség és a szülési megterhelés során. Ez a fajta inkontinencia oka lehet a műtétek vagy sugárterápia során elszenvedett alsó motoros neuron károsodás is. A tünetek az elhízott és cukorbeteg embereket is érintik.
Sürgősségi inkontinencia (Urge inkontinencia)
A sürgősségi inkontinencia a leggyakoribb inkontinencia típus férfiaknál. Elsősorban az úgynevezett túlműködő hólyaggal áll kapcsolatban. A hólyagizmok túlzott ingerlékenysége okozza, ami jelentősen megnöveli a sürgető vizelési ingerként érzékelt nyomást. Ezt kontrollálatlan vizeletszivárgás követi. A sürgősségi inkontinencia leggyakoribb tünetei:
- Gyakori vizelés (pollakiuria), azaz a szokásos vizelési gyakorisághoz képest túl gyakori vizeletürítés;
- Nycturia (éjszakai vizelés), azaz az éjszakai vizelés szükségessége;
- Sürgető vizelési inger (urge), azaz hirtelen, visszatarthatatlan vizelési kényszer, ami a hólyag rendellenes összehúzódásaiból adódik annak telítődése közben;
- Vizeletszivárgás sürgető vizelési inger után, azaz akaratlan, megállíthatatlan szivárgás.
Bizonyos helyzetek, például a köhögés közbeni vizeletcsepegés, sugallhatják, hogy stresszinkontinenciával állunk szemben. Ilyenkor figyelni kell az érzett vizelési ingerre – ha megjelenik, az valószínűleg a sürgősségi inkontinencia problémájára utal. Sajnos a pontos diagnózis csak urodinamikai vizsgálat után állítható fel.
Kevert inkontinencia
A kevert forma a fenti két inkontinencia típus kombinációja. Jelentkezhet vizeletcsepegésben vagy a hólyag teljes kiürülésében, akár éjszaka is. Az összegyűjtött adatok szerint ez a vizelet-visszatartási zavar leggyakoribb formája.
Túlfolyásos inkontinencia
Ahogy a betegség neve is sugallja, a vizeletcsepegés akkor következik be, amikor a húgyhólyag túltelt, és már nem képes megtartani a tartalmát. Ez a típus leggyakrabban a hólyag összehúzódási képességét gyengítő betegségek vagy a vizelet elfolyásának akadályai miatt jelentkezik. Ezért gyakran előfordulhat prosztata megnagyobbodással vagy húgycsőszűkülettel küzdő férfiaknál.
A vizelet-visszatartási zavar típusait elsősorban a jelentkező tünetek alapján lehet meghatározni, azonban szakorvos általi megerősítést is igényelnek. Az ő feladata az alapos anamnézis felvétele, a vizsgálatok elvégzése és a megfelelő kezelés bevezetéséhez szükséges diagnózis felállítása.
A vizelet-visszatartási zavar okai és fő kockázati tényezői
A vizelet-visszatartási zavar leggyakoribb okának a medencefenék izmainak gyengeségét tekintik, amelyek többek között a húgycső zárásáért és a vizelés kontrollálásáért felelősek. Ezek az izmok nőkben és férfiakban egyaránt megtalálhatók, de a nők vannak leginkább kitéve a gyengülésüknek vagy az idegkárosodásnak.
A vizelet-visszatartási zavar okai nőknél
Mi a női vizelet-visszatartási zavar oka? Leggyakrabban az állapot a természetes szülés vagy a medence területén végzett műtét következménye. Érdemes hangsúlyozni, hogy minél magasabb a szülések száma, annál nagyobb a medencefenék izmainak gyengülésének és a vizelet-visszatartási probléma megjelenésének kockázata. Nem elhanyagolható az újszülött súlya, a szülés időpontja és az oxitocinnal történő beindítás szükségessége sem. A 40. terhességi hét utáni szülések nagyobb veszélyt jelentenek a medencefenék izmaira.
A női medencefenék izmainak nagyobb lazaságát vagy szakadását hormonális változások (például menopauza) és az életkor is okozhatja, mivel a szervezet öregedése negatívan befolyásolja az izmok rugalmasságát. A 60 év feletti nők gyakrabban küzdhetnek inkontinenciával, mint a fiatalabb hölgyek a belső szervek süllyedése vagy helyzetük megváltozása miatt. A gyenge medencefenék izmok elsősorban a stressz-inkontinencia okai köhögés, nevetés vagy tüsszentés közben, súlyosabb stádiumban pedig a fekvőből ülő helyzetbe való változtatáskor is. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a gyakorlásukat javasolják minden típusú vizelet-visszatartási zavarban szenvedő személynek.
Vizelet-visszatartási zavar — okok, kockázati tényezők
A vizelet-visszatartási zavar kockázatát növelhetik az olyan tényezők, mint:
- terhesség és szülés
- nehéz fizikai munka
- krónikus betegségek, mint pl. cukorbetegség
- köhögéssel járó betegségek, pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség
- genetikai tényezők
- menopauza
- alkoholfogyasztás túlzásba vitele
- rendellenes székelés vagy székrekedés
- elhízás
- a kismedence területén végzett korábbi műtéti beavatkozások
- néhány gyógyszer szedése (pl. benzodiazepinek)
- idősebb életkor
- húgyúti fertőzések
Fontos: A vizelet-visszatartási zavar tüneteinek bármilyen észlelése, akár nők, akár férfiak esetében, gyors reagálással és a háziorvos vagy közvetlenül az urológus felkeresésével kell, hogy járjon. Bár a vizelet-visszatartási zavar okai sokfélék, nem érdemes feltételezni, hogy egyedül is megbirkózhatunk velük.
A vizelet-visszatartási zavar megelőzése
Létezik néhány olyan tevékenység, amelyek időben történő elvégzése csökkentheti az inkontinencia problémájának kialakulásának kockázatát. A vizelet-visszatartási zavar megelőzése a következőkből áll:
- az alkoholfogyasztás teljes elhagyása vagy korlátozása
- az elfogyasztott folyadék mennyiségének ellenőrzése
- a krónikus köhögéssel járó betegségek kezelése
- a koffeintartalmú italok (tea, kávé, édes szénsavas italok) fogyasztásának korlátozása
- a túlzott erőlködés kerülése székeléskor
- a túlzott fizikai megterhelés kerülése
- a megfelelő testsúly fenntartása
- a dohányzás abbahagyása
a székrekedés leküzdése megfelelően kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő székelési ritmus alkalmazásával
Fontos szerepet játszanak a vizelet-visszatartási probléma megelőzésében a medencefenék izmait erősítő rendszeres gyakorlatok, az ún. Kegel-gyakorlatok is.
Vizelet-visszatartási zavar — kezelés
A vizelet-visszatartási zavar diagnosztikája az általános vizeletvizsgálat és a vizelettenyésztés eredményein, valamint a vizelés utáni reziduális vizelet mennyiségének értékelésével végzett húgyúti ultrahang vizsgálaton alapszik. Fontos szerepe lehet a felismerésben a páciens által vezetett vizelési naplónak, ezért érdemes magunkkal vinni egy ilyen dokumentumot az orvoshoz.
Hogyan kezelhető a vizelet-visszatartási zavar? Az eljárás függ a felállított diagnózistól, a páciens állapotától és az inkontinencia fokától. Az urológus vagy nőgyógyász a következő módszereket javasolhatja a vizelet-visszatartási zavar kezelésére: konzervatív, gyógyszeres és sebészeti kezelés.
Kegel-gyakorlatok, azaz a konzervatív kezelés
A konzervatív kezelés alapja a medencefenék izmainak gyakorlása, más néven Kegel-gyakorlatok. Tekintettel arra, hogy nagyrészt ezek felelnek a húgycső zárásáért, valamint a végbél működéséért és a tudatos vizelésért, ez a módszer ajánlott minden típusú vizelet-visszatartási zavarral küzdő személynek, valamint azoknak, akik szeretnének megelőzni a betegséget. A medencefenék izmainak erősítése különösen fontos a terhes és szülés utáni nők, valamint a menopauza idején lévők számára. Javasolt a gyakorlásuk minden nap, kezdetben minimum 50 szorítási és lazítási ismétléssel. Idővel ennek a számnak körülbelül 120 ismétlésre kell növekednie.
A vizelet-visszatartási zavar kezeléséhez tartozik még a medencefenék izmainak elektrostimulációja is, amely a vérellátás és az impulzusok vezetőképességének javítását jelenti megfelelő elektromos inger segítségével. Az elektrostimulációt olyan helyzetekben javasolják, ahol az izomösszehúzódások rendkívül gyengék, ami részleges idegkárosodásra utal. A módszer lehetővé teszi a medencefenék izmainak állapotának javítását azoknál a személyeknél, akik nem képesek önállóan elvégezni a gyakorlatokat. Javasolt az úgynevezett hólyagtréning is, amely a vizelés tudatos elhalasztásán alapul. Ehhez a módszerhez szükséges továbbá a sürgősségi vizelési ingerek számának és idejének, valamint a napközbeni vizelések feljegyzése. A tréning lehetővé teszi a saját hólyag feletti kontroll átvételét – ennek nemcsak a vizelet-visszatartási zavarban szenvedő személy fizikai, hanem pszichikai állapotára is jelentős hatása van.
A konzervatív kezelés része az étkezési szokások megváltoztatása is – a testsúly csökkentése (ha szükséges), valamint a szénsavas, vizelethajtó és alkoholos italok elhagyása, amelyek irritálják a hólyagot. A konzervatív módszerek a kezelés első szakasza, amelyet nagy hatékonyság jellemez – különösen akkor, ha viszonylag gyorsan, a betegség fejlődésének kezdeti szakaszaiban végzik el.
Gyógyszeres kezelés
A farmakoterápia elsősorban a sürgősségi inkontinencia kezelésénél javasolt. Feladata a sürgető vizelési ingerek gyakoriságának csökkentése és a vizelési inger megjelenése és a mellékhelyiség használatának szükségessége közötti idő meghosszabbítása. Ez jelentősen javítja a sürgősségi inkontinenciában szenvedő személyek életminőségét.
Az ilyen típusú inkontinencia gyógyszeres kezelésének alapja az antikolinerg szerek, többek között az Oxybutynin, Tolterodin, Darifenacin és Solifenacin. Ezek nem okoznak teljes gyógyulást, hanem csak csökkentik a tünetek súlyosságát. Ezért folyamatosan vagy időszakosan kell őket használni, az orvos utasításai szerint. Az antikolinerg szerek alkalmazása mellékhatások, például szájszárazság vagy gyomor-bélrendszeri zavarok kockázatával jár.
Abban az esetben, ha a szervezet nem reagál a klasszikus farmakoterápiára, az orvos javasolhatja neurotoxinok alkalmazását, többek között botulinum toxin A típusát, amelyet a hólyagizomba vagy a záróizomba fecskendeznek. Az idegrostok megbénítására a hólyagban, ami lehetővé teszi annak működésének modulálását, resiniferatoxint és kapszaicint is adnak, bár ez utóbbi nagyobb irritáló tulajdonságokkal rendelkezik. Minden toxin csökkenti az inkontinencia epizódok gyakoriságát. A stressz-inkontinencia gyógyszeres kezelésében a tüneteket csökkentő legjobb hatást a Duloxetin adja. Azonban ezt a típust főként konzervatív módszerekkel, vagy hatástalanság esetén sebészeti úton kezelik.
Sebészeti kezelés
A sebészeti kezelés, akárcsak a gyógyszeres kezelés, szorosan függ a páciens állapotától, valamint az inkontinencia típusától és fokától. Műtétre elsősorban a következő esetekben kerül sor:
- súlyos stressz-inkontinenciában szenvedő nők (a vizeletvesztés járás vagy helyzetváltoztatás közben is előfordul, megerőltetés nélkül)
- stressz- és kevert inkontinenciában szenvedő nők, akiknél nem történt javulás a konzervatív kezelés bevezetése után
- neurológiai betegségekkel társuló inkontinenciában szenvedő személyek
- sürgősségi inkontinenciában szenvedő személyek, akiknél nem történt javulás a konzervatív kezelés bevezetése után
- stresszinkontinenciában szenvedő férfiak — a sebészeti beavatkozás szükségessé válhat pl. prosztataműtétek után
A legtöbb esetben a sebészeti kezelés tehát a stresszinkontinenciára vonatkozik. A kezelési módszert azonban egyénileg kell a beteghez igazítani egy sor vizsgálat elvégzése után, elsősorban átfogó urodinamikai vizsgálattal. Bár a leghatékonyabb módszerek 100%-os hatékonyságot mutatnak közvetlenül a beavatkozás után, az inkontinencia idővel visszatérhet. Azok a műtétek, amelyek 5 év után is magas hatékonysággal jellemezhetők, a következők:
- Sling módszer (hurokműtét) – a stressz-inkontinencia minden típusánál alkalmazzák. Laparoszkópos technikával végzik. Lehetővé teszi a hólyag nyakának és a húgycsőnek a megtámasztását a hólyag nyaka alatt vezetett szalag segítségével. Ez lehet szintetikus vagy természetes, gyakran a saját izomhártyából származó. A gyógyulás esélye 85% és 95% között van. Azonban nagy számú szövődménnyel jár.
- TVT módszer – a sling módszert használja szintetikus anyag felhasználásával. A szalagot a húgycső középső szakaszán helyezik el. A Sling módszerrel ellentétben a TVT-t kevés szövődmény jellemzi, és a gyógyulási esély 85% körüli a hosszú távú előrejelzésekben (5 év).
- Burch módszerrel végzett műtét – lehetővé teszi a stressz-inkontinencia anatómiai típusának kezelését. Stabilizálja a húgycsövet és a hólyag nyakát a hüvelyboltozatok szöveteinek felfüggesztésével a szeméremcsont felett található iliopektineális szalagokhoz. Végezhető laparoszkóposan. 90% korai gyógyulást és 85%-ot ad 5 év után.
- Művi záróizom – hatékony módszer a záróizom eredetű stressz-inkontinencia kezelésére. Mandzsetta, tartály és pumpa beültetéséből áll, amelyek lehetővé teszik a vizelet gyűjtését és ürítését. A módszer sajnos nagyon költséges. Ráadásul az élettartama körülbelül 10 év. Ezt követően az elemek cseréje szükséges. A művi záróizom különösen ajánlott azoknak a pácienseknek, akik a radikális prosztatektómia (a teljes prosztata eltávolítása) után szenvednek inkontinenciától.
A sürgősségi inkontinenciában szenvedőknél a sebészeti módszereket kizárólag akkor alkalmazzák, ha minden konzervatív módszer kudarcot vallott. Ekkor lehetséges a húgyhólyag megnövelése, például a saját bél egy részének felhasználásával, vagy az úgynevezett szupravezikális vizeletelvezetés. Ez a húgyvezetékek levágása a hólyagról, és a bőrbe való beültetése egy bélszakaszon keresztül. Létrehoznak egy sipolyt, amelyen keresztül a beteg elvezeti a vizeletet. Ez azonban a végső megoldás.
Hogyan védekezhet, és biztosíthatja magának a mindennapi kényelmet?
A vizelet-visszatartási zavar olyan probléma, amely hatással van a beteg fizikai és pszichés egészségére egyaránt. Még a diagnosztikai folyamat és a bevezetett kezelési módszer során is a vizeletcsepegés gyakran nem szűnik meg, és a szégyenérzet miatt sokszor arra kényszerít, hogy visszavonuljon a társadalmi élettől. Ezért olyan fontos, hogy optimális nedvszívó terméket válasszon, amelynek feladata a vizelet felszívása és kellemetlen szagának semlegesítése. A saját igényeihez igazított nedvszívó termék jelentősen növelheti a mindennapi élet kényelmét, védve a nedvességtől, és ebből következően a bőrproblémáktól is, amelyek gyakran az inkontinencia kellemetlen következményei. Ugyanakkor tökéletesen illeszkedik a testhez, hogy ne irritálja a bőrt, és diszkréten működjön.
A vizelet-visszatartási zavarra használt nedvszívó termékekre igényelhető NEAK-támogatás. A csepegéses, enyhe és középsúlyos inkontinencia esetén leggyakrabban választott termékek egyike az urológiai betét, amelyet nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlanak. Láthatatlanok a ruha alatt, könnyűek és nem korlátozzák a mozgást. Hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek az inkontinencia nadrágok is, amelyet a középsúlyos és súlyos inkontinenciával érintett aktív felhasználóknak szánnak. A súlyos és nagyon súlyos inkontinenciában szenvedők, akik állandó gondozást vagy segítséget igényelnek, használhatnak anatómiai betétet, kiegészítő, kapacitásnövelő terméket vagy nagy nedvszívó képességű felnőtt nadrágpelenkát. Ezek légáteresztő, könnyen felhelyezhető termékek, amelyek mozgásszabadságot és kényelmet biztosítanak.
A vizelet-visszatartási zavar súlyos állapot, amely azonban nem jelenti azt, hogy ki kell vonulni a társadalmi életből, le kell mondani az élvezetekről, vagy folyamatosan szégyenérzettel és tehetetlenséggel kell küzdeni. Orvosi segítséggel hatékonyan kezelhető ez a betegség, a nedvszívó termékeknek köszönhetően pedig csökkenthető a diszkomfort érzése, és biztosítható a nyugalom és a biztonságérzet.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a vizelet-visszatartási zavar?
A vizelet-visszatartási zavar (más néven inkontinencia) egy intim probléma, amely nőket és férfiakat egyaránt érint, és a vizelet kontrollálatlan és akaratlan szivárgásában nyilvánul meg nappal vagy éjszaka. A vizelet-visszatartási problémával küzdő személy gyakran érez sürgős vizelési ingert, és alkalmanként vizeletvesztéssel szembesül különböző helyzetekben, például köhögés közben.
Hogyan kezelhető a vizelet-visszatartási zavar?
A vizelet-visszatartási zavar kezelésének módja az inkontinencia típusától, a tünetek súlyosságától és a páciens egészségi állapotától függ. A konzervatív kezelés a medencefenék izmainak, más néven Kegel-izmoknak a gyakorlásán, életmódbeli változtatásokon és elektrostimuláción alapul. A gyógyszeres kezelés célja a tünetek súlyosságának csökkentése, míg a sebészeti kezelés a legtöbb esetben a stresszinkontinenciát érinti.
Melyek a vizelet-visszatartási zavar okai?
A vizelet-visszatartási zavar leggyakoribb oka a medencefenék izmainak gyengülése, pl. korábbi műtétek, számos természetes szülés vagy hormonális zavarok (beleértve a szervezet öregedésével összefüggőeket is) következtében. Az inkontinencia egyéb lehetséges okai a húgyúti fertőzések, genetikai tényezők, környezeti tényezők (pl. elhízás) és betegségek, mint pl. a cukorbetegség, a prosztata megnagyobbodása vagy a krónikus köhögéssel járó betegségek.
Mennyi ideig áll fenn a vizelet-visszatartási zavar prosztataműtét után?
A vizelet-visszatartási zavar a prosztataműtét következményeként általában átmeneti jellegű. Az állapot legfeljebb 12 hónapig tarthat, a páciens műtét utáni egészségi állapotától függően.
FIGYELEM! A cikket tájékoztató céllal tették közzé. A benne foglalt információk nem helyettesítik az orvos által nyújtott egyéni orvosi tanácsot. A weboldalon található tartalom alkalmazása előtt konzultáljon orvosával.
Tegyen fel kérdést vagy írjon megjegyzést